Kutyák láncon: a jegyzők rémálma

Sok vitára ad okot az a 2016. január elsején hatályba lépett állatvédelmi jogszabály, melynek értelmében tilos kutyát tartósan láncra verni. A szakértő szerint az állatvédelem kevesebbet nyert és többet veszített a módosítással. Nemcsak az állattartókat kötelezi a jogszabály, hiszen a kormány állatvédelmi hatóságként a jegyzőt és a megyei kormányhivatal járási hivatalát jelöli ki. A kérdés az, hogy az új szabályozás és annak következményei mekkora terhet rónak az önkormányzatokra, ugyanis a kóbor állatok befogása már most is milliókkal terheli meg a költségvetésüket.

„Azt vélelmezem, hogy 2012-ben széplelkű állatvédők, jóindulatú állatvédelmi szervezetek nyomást gyakoroltak a kormányra az agrártárca segítségével, hogy módosítsák azt a 2010-es kormányrendeletet, amely a kedvtelésből tartott állatokra vonatkozik” – mondta el az MNO-nak Czerny Róbert. Az állatvédelmi szakjogász hozzátette: ennek legfontosabb tartalmi eleme, hogy 2016-tól ne legyen már hatályban az a szabály, miszerint ha a kutya tartósan ki van kötve, akkor legalább négyméteres láncon tartsák. Az állatvédelmi szakjogász kiemelte: ennek elérése egy különösen fontos eredménye az állatvédelemnek, csakhogy azok az állatvédelmi szervezetek, amelyek jót akartak, de nem ismerték a jogterületek összefüggéseit, valamint a jogágaknak az egymásra való hatását, teljesen átgondolatlanul, kevés kommunikációval egy olyan jogszabály-módosítást kényszerítettek rá a magyar társadalomra, amely ellentétet fog szítani állatvédők és a láncról elengedett kutyák károkozását elszenvedő emberek között.

Kinek volt jó a módosítás?

Czerny Róbert hangsúlyozta: az állatvédelem kevesebbet nyert és többet veszített a módosítással. Az állatvédők és az állatok szenvedik meg ezt az átgondolatlan jogszabály-módosítási technikát. Mint mondta, ha az állatvédelmi törvénybe kerültek volna be ezek a szabályok (melyeket most kormányrendelet – 41/2010. (II. 26.) – ír elő), akkor egy parlamenti vita keretén belül a politikai pártok az általuk megismert társadalmi helyzetet felvázolva érvelhettek volna például a hatályba léptetés megfelelő dátumáról vagy a láncon tartás helyett egyéb ebtartási körülmények alapvető előírásainak törvénybe iktatásáról. Azt sem tudni ma pontosan, hogy van-e a kormánynak statisztikája a láncon tartott ebekről. Számok röpködnek állatvédő berkekben: több tízezer kutyáról.

A módosítás egy sor újdonságot vezet be: az állatot a gazdájának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell, továbbá a kormány állatvédelmi hatóságként a jegyzőt és a megyei kormányhivatal járási hivatalát jelöli ki. A kérdés az, hogy az új szabályozás és annak következményei mekkora terhet rónak az önkormányzatokra és hogyan lehet ellenőrizni azt, hogy az állattartók betartják-e a jogszabályban foglalt kötelezettségeiket.

Nem lehet betartani

Minden települési jegyző rémálma ez a jogszabály-módosítás – mondta el az MNO-nak egy Heves megyei kistelepülés jegyzője. A névtelenül nyilatkozó forrásunk szerint képtelenség betartatni a rendeletet, hiszen már a kötelező oltásokat, csipelést, zárt portán tartást sem lehet települési szinten végigcsinálni.

Az általunk megkérdezett jegyző hangsúlyozta: nemcsak a városokban, hanem falvakban, kisebb településeken is hatalmas probléma a rengeteg kóbor állat. Ezek egy rész gazdátlan, a másik része pedig mélyszegénységben élő családokhoz tartozó félkóbor jószág. Ezek az állatok nincsenek bezárva, a ház körül és a településen kószálnak és oltásaik sincsenek. Forrásunk szerint ezt azért fontos megjegyezni, mert ugyanitt bukott el a csip-oltás-nyilvántartás kérdés is. Hozzátette: ha hatósági ellenőrzés keretében számon kérik az állattartókat, akkor azzal a válasszal szembesülnek, hogy „a kutya nem az övé, csak erre kóborol”. A jegyző arra hívta fel a figyelmet, hogy épp ezért képtelenség eljárni szinte minden esetben, ami az állatvédelmi törvény keretén belül jegyzői hatáskörbe került.

Ha panasz érkezik, ellenőriznek

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Szövetségének (TÖOSZ) elnöke az MNO-nak úgy nyilatkozott, csak bejelentés alapján ellenőrzik, hogy a kutyatartás szabályai megvannak-e. Hangsúlyozta, hogy nem fognak házról házra járni és ellenőrizni. A Magyar Önkormányzatok Országos Szövetségének (MÖOSZ) elnöke is hasonló álláspontot képviselt.

Ha panasztétel után az állatvédelmi hatóság – feltéve, hogy a csip meglétét az állatban ellenőrizték – azzal szembesül az adott ingatlanon, hogy az ott lévő kutya azé a gazdáé, aki korábban ezt tagadta, akkor bírságot szabhat ki – tájékoztatott Czerny Róbert. Így tehet abban az esetben is, ha az a helyzet áll elő, hogy nincs nyilvántartásban a jószág. A kutyák annak is az áldozatai, ha lánc és a csip miatt bírságolják a gazdát, valamint annak is, ha a szabadon engedés miatt kárt okoznak. A gazda bűncselekményt követ el akkor, ha kutyáját szélnek ereszti, tejesen mindegy, hogy van-e benne csip vagy nincs. A szakjogász hangsúlyozta: az állatok járnak a legrosszabbul a kormányzati kommunikáció nélkül, hibásan hatályba léptetett jogszabály-módosításnak köszönhetően.

A bírság összegének alakulásáról is érdeklődtünk Czerny Róberttől: a kormányrendelet szerint a díj alapösszege 15 ezer forint, és ezt szorozzák fel az adott jogsértő cselekménytől függően. A jegyző mint a helyi állatvédelmi hatóság szabadon rendelkezik a szorzó használatával, melynek felső határa 150 ezer forint. Ennél magasabbra is rúghat az összeg, ha több jogellenes cselekményt együtt követett el a gazda. Ilyenkor a bírság összege összeadódik, amelyet államigazgatási eljárás keretében szab ki a jegyző.

A felelős állattartás a cél

korábban nyilatkozó kutyapszichológus úgy látja, az emberek többsége kényszerből vagy tudatlanságból tartja láncon a kutyáját, ezért ő elsősorban azt tartaná fontosnak, hogy a megfelelő tartásról oktatást, felvilágosítást szervezzenek, és csak ezután szankcionálják a törvény megsértését. A szakértő aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a láncon tartott ebek gazdái valószínűleg utcára fogják tenni kutyájukat, hogy elkerüljék a bírságot, és vélhetően több házi kedvenc fog megszökni a gazdájától lánc hiányában.

Erre sincs forrása az önkormányzatoknak

Gémesi György, a MÖOSZ elnöke szerint nem lesz magasabb a gazdátlan állatok száma a településeken, mint a szabálymódosítás előtt. A kóbor kutyák befogása az önkormányzatok kötelezettsége – emelte ki Schmidt Jenő. Mint elmondta: a hivatal ezt megoldhatja saját maga is vagy szerződés útján. Ennek összege két-három kutya befogása esetén 80-100 ezer forint. A TÖOSZ elnöke hangsúlyozta: nincs címkézett feladatalapú költségvetési támogatás erre, de meg kell oldaniuk. Tab városában, ahol Schmidt Jenő polgármester, a kutyák befogása éves szinten már most egymillió kétszázezer forint. Gödöllőn pedig ez  tízmilliós kiadást jelent a városnak – tudtuk meg Gémesi Györgytől.

Gergely Lajos, Szamosszeg első embere érdeklődésünkre elmondta: érkeznek panaszok arról, ha kóbor állatot látnak a településen, de ez nem egy kardinális probléma. Az viszont annak nevezhető, ha az ebrendészetet kell hívni és telepre kell szállítani a kutyát. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kistelepülés polgármestere úgy nyilatkozott, hogy egyrészt nincs olyan hely a térségben, ahová el lehetne vinni a kutyákat, másrészt pedig az eb elszállítása tetemes költséget jelent az önkormányzatnak, amire pedig nincs forrásuk, hiszen ennek összege esetenként elérheti a húsz-harmincezer forintot is.

A NÉBIH közleménye

2016. január 1-jétől tilos ebet tartósan kikötve tartani. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szeretné felhívni a figyelmet a rendelettel kapcsolatos néhány, nagy publicitást nyert félreértésre. A legfontosabb, hogy helytelen az az értelmezés, mely szerint a kutyákat mostantól egyáltalán nem lehet láncon tartani. Szintén fontos tisztázni, hogy az, aki vét a rendelet ellen, nem követ el bűncselekményt, mivel az előírás nem esik a Btk. hatály alá. Probléma esetén nem a rendőrséget, hanem a jegyzőt, illetve a hatósági állategészségügyi szolgálatot kell értesítenie.

Az állatvédelmi hatóság továbbra is hangsúlyozza, hogy ha valaki kutya tartására vállalkozik, tartsa szem előtt a felelős állattartás szabályait és mérlegelje, hogy meg tudja-e teremteni mind a háziállata személyes szükségleteit, mind a saját környezetének jogos elvárásait kielégítő körülményeket.

 

Hamarosan itt a húsvét! Nyuszit szeretnél? Gondold meg jól!

Húsvétkor a locsolkodás mellett a tojásoké és a nyusziké a főszerep. Nem is csoda, hiszen a Húsvét egyik szimbóluma a nyuszi. A szülők a gyermekeik kérlelésére, könyörgésére még élő állat megvásárlására is képesek.

Pedig sokszor a nyuszit csak az ünnepek fényében látjuk édesnek és kedvesnek. Ha jönnek a szürke hétköznapok, és ha felnő, akkor már nem is olyan „érdekes”. A gyerek néhány hét múlva már nem érdeklődik a nyula iránt, nem gondoskodik róla, és elhanyagolja őt.

Húsvétkor

A gyerekek nagyon szeretik a kicsi, aranyos, szőrős állatokat, amilyen a nyuszi is. Addig-addig mondogatják, nyöszörögnek, könyörögnek a szüleiknek, amíg azok meg nem veszik a nyulat. A gyerekek szeretik, dédelgetik a kis jószágot.

Egy nyúl gondozása  

Egy nyúlnak azonban ugyanolyan igényei is vannak, mint minden élőlénynek: megfelelő méretű kalitkára, ételes tálkára és önitatóra van szüksége. De megkönnyíthetjük a saját munkánkat azzal, hogy a ketrec egy pontjára egy tálat helyezünk, ahova a nyuszi üríthet - a nyulak ugyanis képesek a szobatisztaságra. A nyúl ketrecét 3, maximum 4 naponta takarítani kell. A nyúl vizeletében több az ammónia, így az szagosabb is, mint az emberé. Ezért kell sűrűn takarítani. Emellett megfelelő eledelt is biztosítani kell a számára, és minden nap friss vizet kell elé rakni.

A nyuszinak szüksége van mozgástérre is, nem elég a ketrece. Ezért minden nap vagy minden másnap ki kell venni a ketrecéből, hadd szaladgáljon. Nyáron, tavasszal, a kertes ház kertjébe ki lehet vinni levegőzni. A nyulaknak folyamatosan rágniuk kell, az állandó növésben lévő metszőfogukat koptatják ezzel. Ha a lakásban szabadon van egy kis ideig, figyelni kell rájuk, hogy nehogy megrágják a bútorokat, kábeleket, tapétát.

A nyulat ajánlatos ivartalanítani, mert ellenkező esetben vizeletével és székletével nyomot hagyhat a lakásban, amikor szabadon van. Egy állat tartásának az anyagi vonzatát is meg kell fontolni, mielőtt döntenénk.

Húsvét után 

Amikor jönnek a munkával és tanulással teli hétköznapok, hajlamosak vagyunk megfeledkezni a nyusziról. Nem etetjük rendesen, nem cseréljük a vizét, nem szeretgetjük, nem foglalkozunk vele eleget. Nem takarítjuk a ketrecét 3- 4 naponta, csak ritkábban.

Egy nyúl megvásárlásával 10 évig tartó felelősséget vállalunk, hisz egy nyúl kb. addig él. Sokan azonban a kezdeti lelkesedés után nem fordítanak rá elég figyelmet, és rájönnek, hogy a nyúl gondozása és ketrecének takarítása nem is olyan kis munka, mint ahogyan elképzelték az elején.

Mi lesz a nyúl sorsa?

Ha megunja a gyerek a húsvéti állatot, és a szülő sem hajlandó már helyette foglalkozni vele, vagy netán kiderül, hogy a család valamely tagja allergiás rá, akkor hova lehet őket vinni?

Budapesti Állat-, és Növénykert. Évről-évre a megunt húsvéti kedvenceket ide lehetet leadni, mint állatmenhelyre. Mivel azonban ezen állatok száma minden évben csak nőtt az előző évhez képest, 2008 óta nincs lehetőség a leadásra. Aki egyik nap megveszi az állatot és másnap leadja, az nem felelős állattartó!

Állatkereskedés. Vannak olyan állatkereskedések, ahova vissza lehet vinni a megvásárolt állatot, persze az árát már nem térítik vissza. Ha olyan kereskedőtől származik a nyúl, ahol nincs hirdetve ilyen lehetőség, ott meg kell kérdezni, hogy vissza veszik-e, vagy más állatkereskedésnél próbálkozni.

Állatotthon, menhely. A megunt kedvencet a legközelebbi állatmenhelyre is el lehet vinni, ahol - ha van hely - befogadják.

Tenyésztő. A tenyésztők időnként be szokták fogadni a gazdi nélkül maradt nyulakat, bár a tenyészetbe hurcolt esetleges betegség miatt ez nem igazán jellemző.

Internet. Az állat internetes hirdetése is egy jó megoldás. Fontos az, hogy megfelelő képet töltsünk fel a nyúlról. Hátha valaki befogadja.

Utca, park, erdő, útszéle. Csúnya dolog, és törvényileg büntetendő, ha egy állatot kiraknak az út szélére és otthagyják. Az a hiedelem, hogy a nyúl gyorsan visszaszokik a vadonba, nem igaz. Általában a kitett állatok 2-3  napon belül elpusztulnak a kimerültségtől, az éhezéstől vagy attól, hogy egy kutya széttépte vagy egy kocsi elütötte őket.

Sajnos sok tenyésztő a kis nyuszikat még a szoptatás ideje alatt elválasztja az anyjuktól, így sok nyuszi az ünnep elmúltával el is pusztul. 

Tehát arra kérünk minden jóindulatú gyermeket, szülőt, hogy NE vegyenek élő nyulat ajándékba Húsvétkor!

Élő állat helyett

A különböző állatmenhelyek és állatkertek állatsimogatót tartanak fent. Keressünk fel egy ilyen állatsimogatót, vagy élő nyuszi helyett vegyünk inkább plüss állatot vagy jó minőségű csokoládéból készült nyulat, csibét, kacsát, bárányt, tojást.

(M. T.)

Hírek

2015.08.28 06:39
Hogy tetszett Önnek weboldalunk? Megosztaná észrevételét a szolgáltatásainkkal kapcsolatban? Forduljon hozzánk bizalommal. Az Ön észrevételei segítenek abban, hogy folyamatosan fejlesszük szolgáltatásainkat, visszajelzéseket mindig szívesen fogadunk.
2015.08.28 06:38
Örömmel jelentjük, hogy elindult az új weboldalunk! A legfrissebb híreket itt olvashatja, amelyekkel tájékoztatjuk Önt a klubunkkal kapcsolatos legújabb eseményekről. A részleteket itt folyamatosan frissítjük, ezért rendszeresen látogasson el a weboldalunkra!

Fórum

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása